Útkereső

Új információ a fogyasztóvédelem területéről:

a szavatossági jogokra vonatkozó szabályok megváltoztak

1. A szabályozás szintjei

A szavatossági jogok tartalmára, illetőleg a jogérvényesítés szabályaira vonatkozó rendelkezések módosítását elsősorban a tagállamok hibás termékekért való felelősségre vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, az 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 85/374/EGK tanácsi irányelv indokolta. A hivatkozott EU-norma eredményeként született meg a 2002. évi XXXVI. törvény, amely a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) módosítása mellett több, a fogyasztóvédelemmel összefüggő törvényi változást beiktatott.

A törvénymódosítás az alacsonyabb szintű jogszabályok megváltoztatását is szükségessé tette: 2003. szeptember 1-jén lép hatályba a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a jogérvényesítés eljárási rendjét határozza meg, az anyagi jogot a Ptk. adja.

2. A szavatossági jogok tartalma

A Ptk. a szavatossági jogokra vonatkozó rendelkezéseit a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok között helyezte el. A jogszabályi definíció szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Ez azt jelenti, hogy a meghibásodás oka nem a termék rendeltetésellenes használata, hanem olyan körülmény, amely az áruban már a vásárláskor is benne volt (ún. rejtett hiba). Fontos, hogy amennyiben a vevő a vásárlás időpontjában ismerte a hibát vagy ismernie kellett, vagy a hiba a vevő által adott anyag hibájára vezethető vissza, akkor szavatossági igénnyel nem léphet fel.

2.1. Felelősség a címke és a reklám tényállításaiért

Az első fontos módosítás e tekintetben, hogy a Ptk. kiterjeszti azt a követelményrendszert, amelynek a szolgáltatás (vásárlás esetén az áru) meg kell hogy feleljen ahhoz, hogy a teljesítés hibátlannak minősüljön. A Ptk. rendelkezései alapján a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó — különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő — nyilvános kijelentését, és

c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

A felsorolásból kiemelendő, hogy a kötelezett nem csupán azokért a tulajdonságokért felel, amelyek a termék címkéjén vagy a használati útmutatóban megjelennek, hanem akár a reklámban közölt tényállítások is számon kérhetők - elsősorban - a gyártón. Mivel a fogyasztóval közvetlenül a kereskedő lép szerződéses jogviszonyba, a szavatossági jogok érvényesítésekor a kereskedőnél kell kifogásolni, hogy a termék nem felel meg a reklámban leírtaknak, és a kereskedő csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie, vagy

b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették, vagy

c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.

Fontos tehát, hogy a bizonyítási teher ez esetben a kötelezettet terheli, tehát neki kell bizonyítania azt, hogy nem ismerte a tényállítást, stb.

2.2. Felelősség a hibás összeszerelés miatt

Ha hibás teljesítésről beszélünk, jellemzően egy kész áruban megjelenő rendellenességre gondolunk. A Ptk. módosított szabályai alapján hibás teljesítésnek minősül az az eset is, amikor az árut szakszerűtlenül szerelték össze, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett - tehát a kereskedő/eladó — vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős (pl. ha erre a tevékenységre vállalkozási szerződést kötött egy vállalkozóval).

Nem egyszer előfordul, hogy egy árut - pl. bútort - a fogyasztó szétszerelt állapotban veszi át és otthonában - a mellékelt összeszerelési útmutatóban leírtak alapján - maga rakja össze. Ez esetben is felmerülhet a kötelezett felelőssége abban az esetben, ha a fogyasztó által elvégzett szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.

3. A szavatossági jogok érvényesítésének sorrendje

A Ptk. módosítása a fogyasztók számára előnyös irányba változtatta meg a jogérvényesítés sorrendjét. A korábbi szabályozás szerint a fogyasztó elsősorban a hiba kijavítását, illetőleg megfelelő árleszállítást kérhetett, és csak abban az esetben kérhette az áru kicserélését, ha a hiba nem volt rövid idő alatt (8 napon belül) értékcsökkenés nélkül kijavítható, vagy a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem volt lehetséges.

Egyrészt az új szabályozás alapján a fogyasztó már első körben választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér, tehát a kicserélés, mint igény teljesítésének nem feltétele a javíthatatlanság. Vagyis: a fogyasztó akkor is igényelhet cserét, ha az áru javítható. A fogyasztó választási lehetősége csak akkor korlátozott, ha a kicserélés lehetetlen (pl. nincs azonos vagy hasonló termék a kereskedő készletében) vagy ha a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (pl. azonnal és minimális költségigénnyel járó javíthatóság esetén).

Másrészt az szabályozás alapján a szavatossági jogok érvényesítésének sorrendjében második helyre került az árleszállítás igénylésének a lehetősége, illetőleg az elállás (azaz a vételár visszakövetelése), mely utóbbira akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, illetőleg ha a korábbi igények teljesítését a kötelezett nem vállalja vagy nem tudja teljesíteni. Fontos szabály ugyanakkor, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.

4. A szavatossági jogok érvényesítése

A legjelentősebb új szabály, hogy fogyasztói szerződéseknél a szavatossági jogok érvényesítési határideje a korábbi egy évhez képest két évre nőtt. A fogyasztónak kedvez az az új rendelkezés is, hogy a szavatossági idő első hat hónapjában jelentkező hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba már a teljesítéskor is megvolt.

4.1. Az első hat hónap

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vásárlástól számított első hat hónapban jelentkező hiba esetén a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a hiba a vásárláskor nem volt benne a termékben, hogy a hiba nem a teljesítéskor is meg lévő körülmények miatt keletkezett, hanem az áru rendeltetésellenes használata okozta. Lévén, hogy új szabályról van szó, nem alakult még ki a gyakorlatban, hogy mi tekinthető olyan bizonyítéknak, amely alkalmas a vélelem megdöntésére. A Rendelet ugyanakkor több kötelezettséget is felállít a kereskedő részére. Mindenekelőtt a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyen rögzítenie kell a vásárlás tényét, illetőleg a kifogás beazonosításához szükséges adatokat, továbbá amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől eltérően rendezi, ennek indokát is.

Természetesen ez az indokolás nem merülhet ki általános okoknak (pl. a Ptk. „kimentő” szabályainak) a felsorolásából, szükségképpen szakvélemény beszerzésével lehet minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a meghibásodás nem gyártási hiba eredménye. Mivel szakvélemény kiállítására sem a Ptk., sem a Rendelet nem jelöli ki kizárólagosan a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, ezért ebből a célból valamennyi független akkreditált laboratóriumtól is kérhető szakvélemény, ugyanakkor - a korábbi gyakorlat és a vizsgálati tapasztalatok okán - a Főfelügyelőség is rendelkezésre áll.

A törvény vélelem miatt az első hat hónapban a kereskedő köteles bizonyítani, és a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos valamennyi költséget viselni – így a szakvélemény beszerzési költségét is.

4.2. Hat hónap után

Hat hónap leteltével a bizonyítási teher megfordul és a továbbiakban nem a kereskedőnek kell a hiba keletkezési körülményeit bizonyítania, és ennek a bizonyításnak a keretében az esetlegesen szükséges szakvéleményt beszereznie, hanem - a Rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében - a fogyasztó közvetlenül fordulhat a Főfelügyelőséghez. Ez esetben a fogyasztónak tudnia kell azt, hogy egyrészről a vizsgálat költségeit neki kell megelőlegeznie és az csak abban az esetben jár vissza neki, ha a kifogása alaposnak minősült. A vizsgálati díjat - mivel ez esetben az a szavatossági igény teljesítésével kapcsolatban felmerült költségnek minősül - a kereskedő köteles visszatéríteni, de a visszatérítési kötelezettséget az FVF nem állapíthatja meg, csak a bíróság.

4.3. A Főfelügyelőség szakvéleményének jogi minősítése

A korábban is élt az a tévhit, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakvéleménye egyfajta hatósági aktusnak minősül, azaz mintegy államigazgatási határozat, közvetlenül kötelezi a kereskedőt az abban leírtak szerinti magatartásra. Több Legfelsőbb Bírósági ítélet is megfogalmazta - majd az LB Közigazgatási Kollégiumnak nyilvánosságra hozott véleménye is alátámasztotta - azt a körülményt, amely szerint a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a látszat ellenére sem kötelezhetik a forgalmazókat kijavításra, cserére vagy meghatározott mértékű árleszállításra. Az LB szerint ugyanis a vásárlók minőségi kifogásait a vállalatnak (és nem a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek) kell a Ptk. alapján rendezni, a fogyasztó - vita esetén - a bíróság előtt érvényesítheti szavatossági jogait.

Fontos, hogy a Főfelügyelőség szakvéleménye önmagában nem garantálja azt, hogy a kereskedő elfogadja majd a szakvéleményben foglaltakat és automatikusan intézkedik.

5. Eljárás a jótállási idő alatt

A szavatossági jogok érvényesítéséhez képest eltérőek a szabályok, ha a termék a jótállási idő alatt hibásodott meg. A Ptk. a jótállást a következők szerint határozza meg: aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Látható, hogy a jótállás teljes időtartama alatt ugyanaz a helyzet, mint a szavatosság első hat hónapjában, azaz a bizonyítás kötelezettsége a kereskedőn van.

Nagyon fontos kiemelni, hogy jogalkotó szeptember 1-jétől az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 117/1991. (IX.10.) Korm. rendeletet nem helyezték hatályon kívül, azaz az abban foglalt szabályok továbbra is változatlanul alkalmazandók, kivéve a jótállási időt, amely törvényesen csak 1 év lehet.

Ennél többet a gyártó vagy forgalmazó természetesen vállalhat, piaci pozíciójának javítása érdekében.

2003. november 24. től a gyártók nem kötelesek a pótalkatrészek gyártását meghatározott időre biztosítani, ez is a piaci pozíciót erősítő kérdés lesz.

Az összeállításunk a Bács-Kiskun Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségtől kapott tájékoztató alapján készült.

Normal 0 21 MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman";}

2010. Fogyasztóvédelmi tájékoztatás:

NFH Dél-alföldi Regionális Felügyelőség többek között 7 fő terület ellenőriz folyamatosan:

1. Általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése:

Ártájékoztatás

Nyugtaadás

Beszerzési bizonylatok megléte

Vásárlók könyve és kezelése

Nyitvatartási idő feltüntetése

2. Gazdasági reklámtevékenység ellenőrzése:

Tisztességtelen – ügyleti döntést befolyásoló – reklámok

Tiltott reklámtevékenység (alkohol, dohány)

3. Elektronikus kereskedelem ellenőrzése:

Elállási jog

Weboldalak tájékoztatóinak megfelelősége

4. Panaszkezelés, jótállási és szavatossági kifogások intézésének vizsgálata

5. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárása:

Ügyleti döntést befolyásoló gyakorlatok

Feketelistás magatartások

6. Gáz- és villamos energia szolgáltatók ellenőrzése:

Panaszkezelés

Mérők hitelesítése

7. Piacfelügyelet:

Termékbiztonság

Jelölések, címkézés, használati útmutató ellenőrzése

Megfelelőség ellenőrzése

Fontosabb jogszabályok, amelyek meghatározzák feladatkörünket:

· 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

· 1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról

· 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről

· 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel

· 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

· 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

· 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

· 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

· 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

· 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

· 2001. évi XCVI. törvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről

· 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről

· 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről

· 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

· 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról

· 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

· 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati- segédeszköz -ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

· 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

· 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

· 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

· 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

· 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

· 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

· 2010. évi LXXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról (2011.01.01-től)

· Fontosabb rendeletek:

· 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről

· 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról

· 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollévők között kötött szerződésekről

· 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről

· 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről

· 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet a légi személyszállítás szabályairól

· 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről

· 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról

· 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet a háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségeiről

· 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól

· 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

· 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről

· 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról

· 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról

· 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról

· 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről

· 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól

· 270/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet a mosó- és tisztítószerek hatóanyagai biológiai bonthatóságának ellenőrzéséről és az információszolgáltatás rendjéről

· 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról

· 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról

· 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

· 336/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott egyes bírságok felhasználásáról

· 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről

· 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről

· 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről

· 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet az utazási szerződésről

· 310/2008. (XII.20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről

· 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról

· 55/2009. (III.13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról

· 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről

· 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

· 186/2009. (IX. 10.) Korm rendelet a bejelentés köteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről

· 342/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a Belső Piaci Információs Rendszer hazai működésének és az abban való részvételnek a szabályairól

Bővebb információt a NFH Dél-alföldi Regionális Felügyelőség tevékenységével kapcsolatban az www.nfh.hu oldalon található.

Az Útkereső Kiemelten Közhasznú Egyesületünk igény szerint (E-mail-s bejelentés alapján) igyekszik segíteni a fogyasztók érdekeinek védelmét. E segítség alapja a Megyei Hatósággal kötött együttműködési szerződés.